Egy csöpp figyelem patkolókovácsaink felé...

Korán ideértek az első meleg napok, Uszer' Százados már rendesen kapkodja a levegőt, mi lesz még, ha beüt az igazi kánikula! Ilyenkor - főleg pataáztató hiányában - a lovak körme is rendesen kiszárad, ami - amellett, hogy nem túl egészséges - egy érkező kovácsnak is nem kis fejtörést okoz. nagy tévhit, hogy a csoda-patazsírok, olajok, újabban gélek, segítenek megelőzni a pata kiszáradását, ha azt nem éri elég nedvesség, kenhetünk mi rá akármit.

A pata 'folyadékpótlására' Szent Péter, Szent Ferenccel karöltve, feltalálta a hajnali harmatot, szerencsés az a lógazda, akinek a jószágai reggelente a harmatos fűben bóklászhatnak, amiért a pata nagyon hálás. A harmat viszont hamar felszárad', ezért nem haszontalan dolog a lovak itatóhelyén egy kicsit 'túladagolni' a vizet, hogy abból egy kis dagonyára is jusson, s ha ugyan nem is álldigálnak' benne naphosszat, legalább arra kis időre vizet nyer a pata...

Ha a pata betonszáraz, szokás 'becsapni' a lovat, azaz a megtisztíttott nyírbarázdákat és patatalpat gondosan, agyaggal kitömni. A műalkotás tetejére csapott, tiszta vagy trágyás szalmaplecsni a helyén tartja az agyagpecsétet. Az agyag, amíg nedves, puhítja a patát, ám amint megszárad - állítólag legalábbis - megfordul a hatása, s visszaszívja azt a patából. (Jó lenne, ha erre járna egy kovács, hogy nem írok-e emeletes baromságot, de nem egy embertől hallottam már ezt...) Így jó még idejében kiszedni - amit amúgy is muszáj, hogy meggyőződjünk róla, hogyan végzi a dolgát a patán.

Kovácsunk nem csak a pata becsapásáért' lesz hálás, hanem azért is, ha az apró rovaroktól szenvedő ló farokcsapásai nem az ő hátán landolnak - miközben a hátsó patákon ügyködik, s a nyaklengetés, szügyharapdálás és oldalra kapás sem a kovács derekát rángatja szét, csak mert a jószág bogárzik'... Egy fejmaszk és egy légyháló mindenki - a kovács, ha van a lábfogó, a ló és a tulajdonos dolgát is megkönnyíti. Nem nagy kiadás, s nemcsak körmölés (vagy éppen állatorvosi beavatkozás, vizsgálat - ha az állatorvos munkáját nem zavarja a maszk vagy a takaró) során, s a böglyös-legyes nyári mindennapokban is jól jöhet.

Hát agyagozzatok, áztassatok patát, s tartsátok távol a bogarakat a lovatokról, miközben a kovácsotok a munkáját végzi. Annak idején, a középső bronzkorban még külön személyzetet tartottak arra, hogy a harcikocsi-egységek lovairól nemcsak körmölés, hanem egy-egy, útközben beiktatott pihenő, vagy 'leparkolás' közben is hajtsa a legyeket. Sőt, még napjainkban is láttam így dolgozni kovácsot, hogy a lábfogó mellett légyhajtó segédlete is volt, a lógazdi' személyében... meglehetősen vicces volt... talán jobb a maszk meg a takaró...